Amikor elindítottuk a csatornát, háromféle videót terveztünk készíteni: játékbemutatókat, végigjátszásokat, és toplistákat. A leggyakrabb videófajtánk az elmúlt három évben a játékbemutató lett, amit a toplisták követnek, és a sor végén kullognak a végigjátszások (különböző okok miatt azt a legnehezebb leforgatnunk, ezért nem sok készül belőlük).
Amikor úgy döntöttem, hogy játékokat fogok bemutatni, tudtam, hogy mindenképp el akarom mondani a véleményemet is az adott játékokról. Az elmúlt években sokat finomodott a bemutató epizódok struktúrája, és kialakult a jelenlegi felépítés; bemutatással kezdünk, ami egy általános ismertetése a játéknak. Utána meg szoktam mutatni, hogy mi van a játék dobozában, majd a teljesség igénye nélkül ismertetem a szabályokat. Ebben az első három részben igyekszek tárgyilagos, és objektív lenni. Ha valamelyik, vagy mindegyik alkatrésszel kapcsolatban van valamilyen nagyon kiugró személyes élményem, azt el szoktam mondani, de az epizódok első három részének a szerepe a tárgyilagos tájékoztatás; mit kaptok, ha meg akarjátok venni, vagy ki akarjátok próbálni a játékot.
A negyedik rész viszont szubjektív; a saját élményeim alapján kialakult véleményemet mondom el nektek. Én is sok bemutató videót nézek más csatornákon, és nekem is számít, hogy a műsorvezetőnek mi a véleménye az adott játékról. Viszont ezt sokkal egyszerűbb egy értékelési rendszer alapján, mintha minden játéknál mindent saját szavakkal adnék elő.
Az indulásunk után majdnem egy évig a BoardGameGeek egytől-tízig terjedő értékelését használtam. Ha valaki nem ismerné a rendszert, az alapján osztályozhatjuk a játékokat, hogy milyen szívesen játszunk az adott játékkal. A konkrét értékek jelentése:
1 – Szörnyű, nem igazán társasjáték.
2 – Nagyon rossz, nem fogok játszani vele soha többet.
3 – Rossz, valószínűleg nem fogok játszani vele soha többet.
4 – Nem jó, de talán játszok még vele valaha.
5 – Közepes, ha nem teszik, ne erőltessük.
6 – Megfelel, ha kedvem van hozzá, játszok vele.
7 – Jó, általában hajlandó vagyok játszani vele.
8 – Nagyon jó, szeretek játszani vele, és javaslom is.
9 – Kiváló, nagyon élvezem a játékot vele.
10 – Kimagasló, Mindig szívesen játszok vele.
Gondolom, látjátok, hogy ezzel mi a probléma; játékosok véleményét próbálja szubjektívan visszaadni a játékélményről, és így nem felel meg játékbemutató videókhoz, ahol a játékról kell ítéletet mondani. Nagyjából nyolc hónappal a csatorna indulása után úgy döntöttem, hogy megváltoztatom a csatorna értékelési rendszerét, mert rájöttem, hogy az addig rendszerben sok játékot nem tudok hova tenni, úgy értékelni, ahogy szeretném. Ehhez a logikus okokon kívül egy személyes ok is vezetett; van a gyűjteményünkben egy olyan játék, amivel nagyon ritkán tudunk játszani, de nagyon szeretem.
Ha a BoardGameGeek értékelési rendszerében kellene elhelyeznem ezt a játékot, akkor arról nyilatkoznék, hogy mennyire szeretnék vele játszani, és mivel realista vagyok, nagyon alacsony pontot kapna. De nem azért játszok vele keveset, mert én a játékostársaimnak ne ezt javasolnám mindig, legelőször, hanem mert kiröhögnek, és azt mondják, majd legközelebb, meg szervezzünk neki egy külön hétvégét, ami a munka és a gyerekek miatt soha nem sikerül.Annak ellenére, hogy van olyan év, hogy egyszer sem játszok Twilight Imperiumot, bármilyen értékelési rendszerben a lehető legmagasabb helyre tenném. Ahhoz, hogy ezt a paradox helyzetet feloldjam, leginkább magamban, úgy döntöttem, hogy megváltoztatom a csatorna értékelési rendszerét, és a hagyományos magyar, iskolai osztályozási rendszerben fogom értékelni a játékokat. Innentől egy és öt között kapnak „jegyet” a játékok, a következők szerint:
1 – Elégtelen. A játék nem éri el azt a szintet számomra, ami alapján élvezhető társasjátéknak lehetne nevezni. Valami komoly hibája van. Például a Jonathan Strange & Mr. Norrell: A Board Game of English Magic.
2 – Elégséges. Nem jó játék, nem akarok többet játszani vele. Például Galaxis roncsderbi, Munchkin.
3 - Közepes. Nem is jó, nem is rossz. A játékmenet és játékélmény számomra nem nyújt olyan szórakozást, ami megfogna. Nem fog bekerülni a gyűjteményünkbe, de ha valaki leteszi elém, hogy játszunk, nem utasítom vissza. Például Blood Rage, Mage Knight, Troyes.
4 – Jó. A játék jól működik, szórakoztató, újra elő fog kerülni, újra játszani akarok vele, és van esélye, hogy bekerülhessen a gyűjteményünkbe. Például Brass: Birmingham, Cultistorm
5 – Kitűnő. A játék mechanikailag, vagy játszhatóság szempontjából valami olyat tud nyújtani, amit más játékok nem. Egyértelműen helye van a gyűjteményünkben. Például a Twilight Imperium, Kingdomino, Firefly: The Game, A Mars terraformálása.
Ezek az értékelések objektív tényeken alapuló szubjektív vélemények. Avagy tárgyilagos, kézzel fogható, észérvekkel alátámasztható tapasztalatokból alkotom meg a saját értékelésem. Soha nem mondhatom azt, hogy én nem szeretem ezt a játékot, csak azt, hogy szerintem ezért vagy azért nem jó. Ebben sem a kiadó, sem a szerző személye nem befolyásolhat, és ami nagyon fontos, hogy az sem, ha az adott tematikus, vagy szabálymechanikai kategóriában már ez az ezredik játék. Szintén nem veszem figyelembe a játék kiegészítőit az értékelésnél. Ha meg is említem, hogy vannak a játéknak kiegészítői, legyen jó vagy rossz véleményem róluk, nem veszem figyelembe őket az értékelésnél, az mindig csak az alapjátékra vonatkozik.
Nektek melyek azok a játékok, amit a fenti értékelés alapján elégtelenre osztályoznátok? A választ megoszthatjátok velünk itt hozzászólásban.